2014. március 8., szombat

Babám :)

Évánál láttam meg, szerelem volt első látásra. Kérésemre a mintát is közzé tette, itt is külön köszönet érte!
Hímezés és összeállítás is  szerelem volt, kicsit saját ízlésemre formáltam. Családunkban a lányok (fiúk)   barna hajú, kék szeműek  így a baba is ránk hasonlít:) Főleg a legkisebb kócosra :) 
Fotók nem a legjobbak, mentségemre legyen nem tudtam várni tovább meg kellett mutatnom, lehet ez csak nekem ilyen különleges, tiszta, szívvel, szeretettel készült!

 Fru-fruval tettem tökéletessé a babám, anélkül szerintem nem hasonlított ránk.
Nőnap alkalmából egy vers minden női olvasómnak, hozhatnák virágot is de, szerintem ez a baba sokkal nőiesebb.

Andó Anita : Nő vagyok

Nő vagyok, büszke rá,
lényemtől teljes a világ.
Nő vagyok, erős s gyenge,
lelkem tükröződik szememben.
Nő vagyok szomorú, vidám,
van erősségem, akad hibám.
Nő vagyok fiatal majd öreg,
testem ráncait lelkem fiatalítja meg.
Nő vagyok feleség , szerető,
otthon melegét, tűzhelyét őrző.
Nő vagyok, egyszer anya,
gyermekem szememben tünemény, csoda.
Nő vagyok, ez édes teher,
egy szebb világ felé nyíló kehely.

2014. március 6., csütörtök

Samplerek

Hagyományőrző sampler halad, szépen, lassan ahogyan a hímzésrészleteket Ildikó rakja fel a  blogján. Kellemes időtöltés minden nehézség nélkül időben meglehet csinálni és még ezer más apróságot, lehet mellette  készíteni.
 Tulipánosból is elkészítettem, amit akartam. Dobozzá alakult igazi nehézségek árán többször szétbontottam a tetejét és még mindig nem olyan, amit gondolatban, sok tervezgetés mellett elképzeltem. Színek tökéletes összhangban vannak .... szerintem minden apró részlet a helyén, csak a kivitelezés hagy kívánni valókat. 

 Kedvenc motívumom. Mekkora lelkesedéssel, szeretettel hímeztem :) mostanra a lelkesedés  elfogyott.
Egyenlőre pihentetem, nem görcsölök tovább vele majd csak egyszer, talán minden összeáll és jól sikerül kiviteleznem.

Túri Zsuzsa: Ki mondja meg?


Ki mondja meg?
Ki mondja meg, merre menjek,
Mennyit bírok, mennyit merjek?
Ki segít nekem, ha szépen,
alázattal én megkérem,
segítsen nekem túlélni,
tenni, hinni és remélni?
Ki segít, hogyha már nincsen
Semmi álmom, semmi kincsem?
Kire nézzek, kihez szóljak?
Kinek lábához omoljak?
ki kísér el, ha elvesztem,
ki cipelné a keresztem?
Ki biztat, hogyha megállok,
fáradtan, én, vén zarándok,
éjfekete rémképekkel,
lelkemben ezernyi sebbel,
ki csitítgat, ki vigasztal,
ki biztat és ki magasztal,
ki mosolyog, ki hisz bennem,
ki mondja meg, mit kell tennem?

Nincsen múzsa, nincs tehetség,
Szenvedés van, múlt és emlék,
Rettegés kegyetlen mától,
Rettegés szörnyű haláltól.