Én gyönyörűséges Édesanyám,
ki vágytál felvinni csillagot az égbe,
egyszer csak végleg ott maradtál,
s ráhajoltál Mária szomorú szívére.
s ráhajoltál Mária szomorú szívére.
Én gyönyörűséges Édesanyám,
orgona illatát érzed-e ott fenn,
száguldó felhők gyöngyöző harmatán
üzenem, nehéz a sorsom nélküled itt lenn.
Én gyönyörűséges Édesanyám,
fejedre lombos kendőt kötött a szél,
Nap illesztett rá ragyogó glóriát,
így látlak az idő megszépítő képzeletén.
/Olasz Valéria/
5 megjegyzés:
Nehéz ha már nincs akihez odabújjál, simogató kezét megcsókoljad:-(
Mi most jöttünk haza a temetőből.....
Nagyon szép ez a vers!
Hála Istennek, én megölelhettem ma az édesanyámat!
Szép, megható vers.
Szeretetben gazdag, boldog Anyák napját kívánok Neked.
Köszönöm!
szép! a vers és a kis csokor is :) szép hetet kívánok!
Megjegyzés küldése