Judit

kíváncsiságának szeretnék legelőször eleget tenni. Mutatom e kertem kerítését!



Egyszerű, közép barna fa keret, talán egy kicsit túlzásba estem a léc vastagsága kiválasztásakor, nekem első ránézésre túlságosan szélesnek tűnt a keret, de minél többször nézem, annál jobban megbarátkozom vele. Szerencsére nem kértem paszpartut hozzá, ennek egyszerű oka van, csak a keretet rendeltem meg és én bűvészkedtem az üveg alá a varrományomat.


Tegnap reggel, meggy szedéssel indítottuk Szandi lányommal a napot. Eseményekkel telire sikerült! Először a ház előtt az utcán tele szedtük a kosarat, majd a kertben szintén szedtünk egy másik kosár meggyet. Kimagoztam egy adag pitére valót és meg sütöttem.



A legegyszerűbb sütik egyike: 30dkg liszt, 30dkg cukor, 3 tojás, 2dl tejföl, fél csomag sütőpor,/50dkg mag nélküli meggy,/ összekeverni kicsit sűrűbb tészta, mint a piskótáé. Nem nagy tepsibe való az adag, hanem kicsibe, viszont a nagy tepsibe mehet dupla adag! Jaj a kimagozott meggyet a tetejére szórni, én megszoktam forgatni zsemle morzsába, így nem áztatja el a tésztát.
A tészta kisült, és ekkor eszünkbe jutott, hol van a kutyánk!!! A nagy meggyezés közben elfeledkeztünk róla, nem csuktuk be a kaput, mi a fa tetején és a létrán a kutya meg nagyon szabadnak érezve magát, mivel egyikünk se nem figyelte uzsgyi amerre látott elment! Kétségbe esve indulj a keresésére, ki bicajjal, ki kocsival, ki gyalog, ki merre látta ésszerűnek arra ment. Kérdeztük az embereket láttak e fekete kutyát kóborolni, de nem, senki nem látta eltűnt! Majd jó óra elteltével találkoztam egy fiúval aki látta, de nem fogta meg mivel elég morgósnak találta és félt tőle, halvány remény sugár volt, így arra fele kezdtünk keresgélni, de nem , semmit nem találtunk és jó pár óra elteltével feladtuk.
Szomorúan, kétségbe esve, lelkiismeret furdalások közt, feküdtünk le aludni. Nagyon szerettük ezt a kutyust, lassan két éve volt már náluk, Szeretett velünk labdázni szaladgálni, ugrabugrálni, a cicával hemperegni, ijesztgetni a postást, ha levelet dobott be, meg ugatni a járókelőket, szóval kutyálkodott és elment...

Hajnalban kutyaugatásra ébredtünk, haza talált a mi kis csavargónk!!!
Azt, az elégedett és boldog fejét látva, hogy itthon van, na meg a fark csóválást amit véghez vitt a kapunyitás után, hát mi is nagyon örülünk és büszkék vagyunk az okos kutyusunkra!