2009. december 31., csütörtök



Elkészült az idei hímzéseimről a kollázsom remélem nem hagytam ki semmit. Számításaim szerin, 43000 xet böktem.
Posted by Picasa

2009. december 28., hétfő

Nem csak az ismeretlen ismerősöknek, de magamnak is készítettem ajándékot. Már jó ideje elkészültem a hímzős részével, csak az összeállítás volt hátra. Varrni kellett így nem csodálkozom, váratott magára az elkészítés. A végén inkább ragasztottam, hiába na.... nekem nem megy a varrás. A tervezésnél nagyon egyszerűnek tűnik, viszont a megvalósítás nem igazán sikerül.



 A horgolós és kötős gombolyagjaimnak készítettem már jó régen használom a csupasz dobozkákat, de most már kaptak ruhát is. Így nem gurul széjjel , körben a lakásban, eddig kosárba raktam, de ahogyan húztam ki a fonalat mindig kiugrott a kosárból így kordába van tartva. Egyetlen baj van a nagyobb dobozba is csak 5dkg gombolyag fér el.


2009. december 25., péntek

"Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínűleg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam, hogy szeretet kapni nem lehet; mindig csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi sem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni. A költőknek nem sikerült, soha, a költőknek, akik az érzelmek és indulatok minden árnyalatát rögzíteni tudják szavaikban. A szeretetnek nincs színfoka, mint a gyöngédségnek, nincs hőfoka, mint a szerelemnek. Tartalmát nem lehet szavakban közölni; ha kimondják, már hazugság. A szeretetben csak élni lehet, mint a fényben, vagy a levegőben. Szerves lény talán nem is élhet másképp, csak a hőben, a fényben, a levegőben és a szeretetben."

Ezzel a Márai Sándor idézettel  kívánok békés karácsonyt.


2009. december 21., hétfő

Megérkezett a második angyalkám ajándéka is. Eszter játékában



Picurka, Kiss Mónitól  szépen és ízlésesen összeválogatott ajándékot kaptam. Sokat gondolkodtam kibontsam e? Vagy rakjam majd a karácsonyfa alá. De győzött a kisördög,  már az előző angyalkámnál is  eszembe ötlött a gondolat... és nem bírtam ki bele lestem  a csomagba, majd szépen lassan kiszedegettem az ajándékokat.





A szalmából készített dísz és a nagyon apró öltésekkel varrt precíz xszemes meg a gyöngy, meg a teák  a szaloncukrok  erről eszembe jutott a gyermekkorom szalon cukorkái, de régen láttam ezt a fajtát a sima csoki bevonó nélkülit. Hiszen negyven, vagy ötven évvel ezelőtt csak ilyenek voltak

2009. december 19., szombat

Ma nagy öröm ért! Megkaptam az egyik karácsonyi angyalkám ajándékát.



Eszter hirdetett karácsonyi ajándékozós játékot, én is jelentkeztem rá már el is küldtem az én ajándékaimat. Sajnos elfeledkeztem a fotózásról, pedig tényleg szinte mindent szeretek lefényképezni ezt a nagy izgalomban elfelejtettem. Viszont itt az én csomagom tartalma, szívből örültem neki mert én hasonló díszeket nem tudok készíteni és már az elmúlt évben is saját készítésű díszeket raktunk a karácsony fánkra most még több egyéni dísz lesz rajta.
Szeretném itt is megköszönni Fonyódi Imrénének Juditnak sajnos csak a nevét tudom és azt, hogy gyönyörű ajándékkal lepett meg. A képeslapot Judit festette


2009. december 12., szombat

A karácsonyi előkészületek előtt elkezdtem kötni egy sálat, sajnos az első minta után valamit elnéztem nem úgy jön ki a minta mint az utána következőknél a képen  most már látom, de a valóságban nem feltűnő.

Mentségemre legyen mondva úgy igazán jó régen kötöttem, csak belém bujt a kis ördög látva a lányok szebbnél szebb csipkés kendőit én is akartam! A fonalat a testvéremtől kaptam a legutóbbi látogatásomkor ez nem gyapjú valami műszálas fonal lehet, de úgy gondoltam próbának megfelel talán soha el sem készül, így nem akartam beruházni rá.
Miközben kötöttem a gondolataim elkalandoztak a rég múlt időkbe anyukám hogyan is tanított meg bennünket a kötés alapjaira.
Az első kötőtűinket kerékpár küllőiből készítette el  apukám egy kicsit kihegyezte lecsiszolta és már lehetett is gyakorolni a szem felszedést.
Bizony a téli estéken jól eltelt rajtunk az idő ezzel a foglalatossággal a rádió hallgatása közben televízió még nem volt akkoriban. Sőt hol az egyik, hol a másik szomszédos család jött át vagy mi mentünk át az asszonyok kézimunkázni sütés főzésről beszélgetni a férfiak kártyázni a gyerekek meg rendetlenkedni játszani.
Visszatérve a kötésre nem ám használható fonalat kaptunk gyakorolni olyat ami elszakadt gubancos volt egyszóval a felnőttek már nem tudták használni, de egy, két sort azért csak ki futott így megtanultuk a nővéreimmel az alapokat sima, fordított szemeket kötni. Amelyikőnknek már jól ment az bizony kapott "kártolt gyapjú" fonalat és  csinált magának sálat. Ez a kártolt gyapjú, na ez aztán úgy szúrt, de úgy és még is büszkén viseltük a mi saját művünket.
Ebből a gyapjúból készült egy pulóver is, háááát  a nővéreim szerintem forró vízben mosták csak nekik ne kelljen viselniük össze is ment alaposan kire maradt a végén a legkisebbre. Vissza gondolok rá milyen nagyon utáltam hordani mennyere viszketett a bőröm tőle.


És sapik 

2009. december 11., péntek

Már megint kaptam díjat.  Most  Judit lepett meg vele.
Örültem neki, mert szeretek adni is és kapni is.
Nem csak a virtuális adok, kapokra  gondolok  úgy általában a mindennapokra  és az ünnepekre főleg. A lehetőségeim azért határokat szabnak az ajándékozásnak úgy időben  mint anyagiakban. Viszont az előző tapasztalataim azt mutatják más is van aki örül az ehhez hasonló kis meglepetéseknek.
Talán felvidítja, vagy csak érzi van aki gondol rá. Ezt a díjat azért becsülöm nagyra, mert vissza lehet követni ki indította, na nem én jártam utána Ninánál találtam meg a rá mutató  linket.
Kinek is adhatnám tovább, a karácsonyi előkészületei  Loncinak a leglátványosabbak így ő az első.

A következő fpárduc mer ő  gyönyörű hajócskás fenyőt készített.

2009. december 5., szombat

Nem bírom ki  meg kell mutatnom a ma délelőttöm mivel telt el. Karácsonyfa dísznek készítettem, de már elajándékoztam, csak a kép maradt meg. Viszont most úgy érzem nem állok le a gyártásával.




Díjat kaptam Adéltól köszönöm.Nem is tudom kiknek adjam tovább, hiszen lehet már körbejárt, na meg nagyon sok blog van amit szeretek olvasni és nézni a képeket, na meg tanulni ötleteket ellesni.
 Akinek én szeretném tovább adni Judit,  
Krókusz