A sálam készen! Megszenvedtem vele, de a végére jártam. Először a bogyókat nem a minta szerint kötöttem és a sálon is így maradt majd az összevarrás sem pontosan előírásnak megfelelően készült, de az enyém! Valószínű holnap már a Szandi lányom szalagavatóján viselni is fogom. A mérete 180x43 cm  13 dkg gyapjam ment rá.

         

Eddig kötöttem meg a sálamat a héten. Becslésem szerint a harmada lehet, de ez nem biztos.
Ez a hét nálam az egészségmegőrzésemmel telt, napi szinten jártam az orvosokat. Szerencsémre a meglevő bajaimhoz nem társult új nyavalya, így aztán rendben vagyok, jöhet a kötés!

A fonalam színe a két árnyalat között van, azt nem tudom miért sodródik a sálam akár mennyire kihuzigálom vissza ugrik erre a mértre Remélem blokkolás után már nem ugrik össze.

Kötésközben  még arra is rájöttem vastagabb tűvel lazább lenne, de ez már így marad különben a bogyókat sem pontosan minta szerint kötöttem.

Eddig jutottam a kis Chanterelle-val én csak "Shanténak" nevezem. Meg szépen kérem és hívom gyere  menjünk hímezni.
Nem lett teljesen kész egy kis kontúr hiányzik róla egy kis csinosításról nem is szólva, de ez a minta azok közé tartozik, amit még egyszer szeretnék hamarosan kihímezni. Addig  el nem ajándékozom még együtt nem látom a kettőt. Ennek a képnek viszonylag nagynak kellett lenni és még egy miniatűrt is elképzeltem mellé.
Most egy időre félre kell raknom ebben a majdnem elkészült állapotban Shantémat remélem megbocsájt!

Egyszerű az oka, a csipkekötős  fórumon nagy elhatározásra jutottunk. A mai napon közös csipkesál kötésébe kezdünk, így most ez lesz a fő-fő elfoglaltságom. Izgatottan várom a végeredményt, ha mindenki  elkezdi akkor legalább húszönöten kötjük közösen a Lilac leaf csipkét.

Ez a SÁLUNK szerintem gyönyörű! 

Az enyém nem ilyen világos színű inkább mogyorószínnek mondanám.
A fonalat látatlanba rendeltem és világosabbnak tűnt a képen, na de nem kell egyformának lenni, hiszen nem egyenruha készül. Ezért külön izgalmas mert kettő sem lesz ugyan olyan.
Megyek is kezdem!

A karácsonyi előkészületek előtt elkezdtem kötni egy sálat, sajnos az első minta után valamit elnéztem nem úgy jön ki a minta mint az utána következőknél a képen  most már látom, de a valóságban nem feltűnő.

Mentségemre legyen mondva úgy igazán jó régen kötöttem, csak belém bujt a kis ördög látva a lányok szebbnél szebb csipkés kendőit én is akartam! A fonalat a testvéremtől kaptam a legutóbbi látogatásomkor ez nem gyapjú valami műszálas fonal lehet, de úgy gondoltam próbának megfelel talán soha el sem készül, így nem akartam beruházni rá.
Miközben kötöttem a gondolataim elkalandoztak a rég múlt időkbe anyukám hogyan is tanított meg bennünket a kötés alapjaira.
Az első kötőtűinket kerékpár küllőiből készítette el  apukám egy kicsit kihegyezte lecsiszolta és már lehetett is gyakorolni a szem felszedést.
Bizony a téli estéken jól eltelt rajtunk az idő ezzel a foglalatossággal a rádió hallgatása közben televízió még nem volt akkoriban. Sőt hol az egyik, hol a másik szomszédos család jött át vagy mi mentünk át az asszonyok kézimunkázni sütés főzésről beszélgetni a férfiak kártyázni a gyerekek meg rendetlenkedni játszani.
Visszatérve a kötésre nem ám használható fonalat kaptunk gyakorolni olyat ami elszakadt gubancos volt egyszóval a felnőttek már nem tudták használni, de egy, két sort azért csak ki futott így megtanultuk a nővéreimmel az alapokat sima, fordított szemeket kötni. Amelyikőnknek már jól ment az bizony kapott "kártolt gyapjú" fonalat és  csinált magának sálat. Ez a kártolt gyapjú, na ez aztán úgy szúrt, de úgy és még is büszkén viseltük a mi saját művünket.
Ebből a gyapjúból készült egy pulóver is, háááát  a nővéreim szerintem forró vízben mosták csak nekik ne kelljen viselniük össze is ment alaposan kire maradt a végén a legkisebbre. Vissza gondolok rá milyen nagyon utáltam hordani mennyere viszketett a bőröm tőle.

És sapik