-Vissza emlékezve a hajdani "szép időkre" elgondolkodtam milyen nagyon sokat olvastam, és most semmi. Furcsa mennyire sokat változik az ember, formálódik az élete, az ízlésvilága, a környezete, a családja, és még mennyi minden. Ezek a dolgok csak, az olvasással kapcsolatba jutnak eszembe.
Emlékeim szerint az első olvasmányom, nem is tudom már, de valami mese volt. Ezt a falunkban működő könyvtárból kölcsönöztük ki, és nem is kaptam meg azt a könyvet amelyiket szerettem volna, csak egy agyon olvasott kemény lapos, pár soros mesécskével megírt képes könyvet. Mindig olyat szerettem volna gyermek fejjel, ahol ha kinyitjuk a lapokat egész vár meg kert emelkedik ki a lapok közül. Na ezt én nem kaptam meg első kölcsönzésem alkalmából, gondolom a nagy családos háttér is közre játszott, de később ahogyan rendszeresen jártam kölcsönözni, már bármit kivihettem , persze a koromnak megfelelőt.
Nagyon sok mesét végig olvastam Andersen volt a kedvencem, később ismerkedtem meg az ezer egy éjszaka meséivel.
Valami oknál fogva kimaradt az életemből a tini lányos könyvek, ezeket nem szerettem olvasni, vagy a tartalmuk nem fogott meg. (a pöttyös és csíkos könyvek)
Helyettük a bátyám által kölcsönzött Rejtő Jenő könyveket olvastam majd a krimiket. Azért kellett a bátyámnak kölcsönözni, egy részt mert ő is olvasta más részt mert a könyvtárosnő nem adta oda nekem a koromra hivatkozva. Tízenkét-három éves korunkig, csak szigorúan mese járt! Na de ennyi idősen ki az aki mesét olvas? Már egészen más gondolatok foglalkoztatják az ilyen korú lányokat .
Mikor közép iskolába kerültem, be a városba, itt már kaptam szépirodalmi könyveket is, na igen ezeket már tanulás helyett is szívesen olvastam.Előbb a magyar írók műveit, (Jókai, Mikszáth,Móricz) később a külföldi klasszikusok. Majd a mai írók jó néhány könyve is sorra került.
Egy idő után pedig, nagyon sok más került előtérbe az életembe, az olvasás valahogy kimaradt, nem volt fontos a számomra.
A játék kapcsán előkerestem, mit is olvastam utoljára, két könyv közül nem tudom eldönteni melyik is volt az utolsó olvasmányom, mind a kettőt kaptam így nem igazán az én választásom, de a mostani, önmagamba nagyon beletudom illeszteni a kétmondatot. Viszont ebbe nem merülnék bele elég, ha nekem sokat mond!
Az egyik:Louis Baldwin:Nagy emberek nagy szerelmei
A kihívás félelmetesnek látszott, de a kocka el volt vetve.
A másik: Danielle Steel: Titkok
-Nem bizony!
Akiket én hívok játékra.Kriszti, Judit, Fauna, Adél, Miaanya, Évi, Timici
A játék szabályok a következők a most olvasott könyvet a 161. oldalon kinyitni és az ötödik mondatot leírni, majd tovább adni a játékot, öt kedves ismerősnek.
Hosszúra sikerült, remélem nem vagyok unalmas.
6 megjegyzés:
Egyáltalán nem vagy unalmas. Jó olvasni téged!!! :))
Nagyon jó lett igy is a játék :)
Én is jóval kevesebbet olvasok mostanában, pedig mennyit de mennyit olvastam. Én nagyon szerettem a pöttyös könyveket is, meg Rejtőt is :) meg mindenféle krimiket is.
Nekem nem voltál unalmas, én szívesen olvastam! Amúgy nálam a pöttyös és csíkos könyvek nem maradtak ki. Sőt, a gyerekkönyvtárban már nem tudtak nekem milyen könyvet ajánlani, mert majdnem mindet kiolvastam (kivéve, aminek a témája nem érdekelt). :)
Lányok nagyon gyorsak voltatok, még be sem fejeztem igazán az irományom, csak sietnem kellett a sógornőmet felköszönteni, és mire vissza értem már itt voltatok.
Dora megnyugodtam, hogy így is jó volt a játék!
Fauna én is csak azokat olvastam ami érdekelt a számomra unalmason, elaludtam.
köszönöm a játékra hívást, sajnos mostanában leginkább mesekönyvet és szakácskönyvet olvasok, így nem tudom mit írhatnék...:S
Timi, nem baj, hogy nem tudsz miről írni látod nekem is komoly gondot okozott.
Megjegyzés küldése