A kendő!

Szerettem volna egy haladós és egyszerű kendőt kötni ami hamar elkészül és látványos, a színátmenetes fonal már fél siker a másik felét kellett összehoznom. Nekem ez rájöttem nem egyszerű. Ha kértem volna valakitől egyszerű mintát talán hamarabb elkészül, de én úgy gondoltam elég az ha tudom a kezdést és megkötöm azt az egyszerű kendőcskét ha szaporítom a szemeket akkor majd csak elérem a kendőformát. A nagy meglepetés akkor ért először mikor rájöttem a kezdő szemek nem a kendő alsó sarka hanem az a teteje ott fölül a nyakánál vannak és az a része lesz egyenes. A felénél tartottam még ekkor nem is sejtettem hogy fog alakulni a művem hirtelen ötlettel úgy döntöttem nekem olyan két végén hosszított fazonú kell. Így aztán elkezdtem szaporítani a szemeket színén és a visszáján, vagy húsz sorral elkészültem és rájöttem ezt nem az elképzelt forma alakul ki a így aztán lebontottam. A gondolataim messzire kalandoztak a sima,fordított kötése közben és bevillantak a régi kardigánjaim, anyukám azzal díszítette az egyszerűbb darabokat a gallérra kis csipkét kötött ilyen leveles mintából. A lányait is megtanította a mintára, na de mikor volt ez vagy negyven éve. Teljes egy hetembe került mire rájöttem hogyan kell ezt a mintát kötni, sőt nagyon gyanús még lehet rajta tökéletesíteni. Ja igen ekkor még erősen arra gondoltam, hogy a kezdés a kendő sarka és mindenféleként varrni kell rá a csipkés részt. Végül is elkészült az egyszerű csipkeszegélyes köteményem és már tudom sokkal haladósabb lett volna például egy Kiri vagy Laminaria. De akkor az nem én vagyok nekem körbe kell kerülnöm az életben mindent sosem sikerül az egyszerűbb utat választanom.