Jesszusom! Szörnyűséges dolgon vagyunk túl az életem párjával,soha többet hasonlót, sem fogok tenni, bár kitudja?
Nagyon szeretjük a filmeket, -sorozatot is- a Csillag kapu Atlantiszt. Na a párom valahonnan megkapta mind az öt évadot és elkezdtük nézni először két-három részt naponta, de utána már függők lettünk és egyre többet, lassan erről szólt az életünk. Az első nem is tudom menyi évad még magyarul beszélt és jó néhány részt láttam is belőle, így közben böktem is, de vagy negyven rész nem volt szinkronos ekkorra már keményen függők lettünk és nem volt meg állás. Egyszerűen nézni kellett, már varrni sem tudtam, mivel a felírat olvasása közben valahogy nem ment a dolog:)mivel az angol tudásom nulla talán tíz szót,ha megértettem egy részből.
Kieszeltem, ha már varrni nem tudok akkor kötök a lánykámnak egy mellényt,hogy azért ne üljek tétlenül. Igeniben lassan készült el, és sokára végeztük ki a filmet is. Az utolsó évadnál már tudtam ez nem normális és mégsem bírtam ellen állni néznem kellett nem kényszerített senki, mégsem tudtam felállni és befejezni, hogy itt és most vége! Viszont tanulságos számomra, varró szoba kell nekem!:) Így aztán nem függünk egymás hóbortjától.
Lassan visszatérek a rendes kerékvágásba és elkezdem újra a titkos kertemet, és rengeteg tervem van az idei évre, hímzés terén.